A rekord idején a magyarországi villamosenergia-felhasználás közel 37 százalékát a nagy naperőművek fedezték, a hazai erőművi termelés több mint 75 százalékban karbonmentesen termelő forrásból származott.
A kötvényfinanszírozás óriási léptekkel nyer teret Magyarországon, és ennek a folyamatnak újabb lendületet adott a (zöld) kötvény kibocsátások támogatása is. A kötvényt és részvényt újonnan kibocsátó társaságoknak a BÉT-en jegyzett papírjaik miatt olyan transzparencia-elvárásoknak kell megfelelniük, amelyekre sokszor nincsenek felkészülve, pedig az e téren elkövetett hibák súlyos bírság milliókba torkollhatnak, rossz esetben pedig például 30 napon belül az összes kötvényt vissza kell vásárolni - írja elemzésében Wieder Gergő a KPMG szenior menedzsere és Szalai-Bordás Gergő a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Az esetleges téli gázválságra készülve, a minél nagyobb energiamegtakarítás elérése érdekében mindennapi tanácsokkal látják el a német lakosságot a gazdasági minisztérium felől, amely a gázpiaci helyzet válságintézkedéseit is jogosult meghozni. A tanácsok között a gyorsabb zuhanyzás, az okos zuhanyzófej használata, a szárítógép mellőzése ugyanúgy megtalálható, mint a hűtési hőmérséklet magasabbra, a fűtésinek pedig az alacsonyabbra tekerése.
A klímaváltozással járó hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát, melyek világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Bár leginkább a trópusi és boreális régiók vannak veszélyben, a tavaszi és nyári időszakban Magyarországon is fordulhatnak elő erdőtüzek – idén júliusban a Bükkben emésztett fel jelentős területet egy futótűz. Mivel a száraz, fás, bozótos területeken a lángok gyorsan terjednek, a tűz mielőbbi észlelése és a tűzoltás megkezdése kulcsfontosságú az erdőterület védelme érdekében. Ebben nyújthat segítséget a Vodafone felhő alapú IoT riasztórendszere, amely még az „aranyórában” lehetővé teszi a reagálást.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben azt szorgalmazza, hogy az európai uniós tagországok repülőgépei és repülőterei nagyobb arányban használjanak fenntartható üzemanyagokat a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése és Európa 2050-re tervezett klímasemlegessé válása érdekében.
Stratégiai célkitűzés az OTP Banknál, hogy zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére 1500 milliárd forintra növekedjen. A banknak nem célja, hogy ezt mind kötvénnyel finanszírozza, részben azonban igen: a jövő héten 5,5%-os hozam mellett eurós zöldkötvényeket fog kibocsátani, ami a régió egyik első, bank által kibocsátott zöldkötvénye lehet. Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetői igazgatóját kérdeztük a fenntartható finanszírozási megoldás részleteiről.
Az autóipar mára kétségtelenül a magyar gazdaság gerincoszlopává vált, s hazánk az elmúlt időszakban nem pusztán tartani tudta a tempót, hanem a globális járműipari forradalom egyik éllovasává lépett elő - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.
Ausztria panaszt emel az Európai Bíróságnál az Európai Parlament szerdai döntése miatt, amellyel az uniós képviselőtestület plénuma az Európai Bizottság előterjesztésére a nukleáris- és földgázenergiát "zöld és fenntartható" átmeneti energiaforrásnak minősítette - jelentette be az osztrák környezetvédelmi, energiaügyi és innovációs miniszter.
Olaszország szükségállapotot hirdetett ki öt, a Pó-folyót övező északi régióban az elmúlt 70 év legsúlyosabb szárazsága miatt – számol be a hírről a BBC.
A súlyos áradások miatt Ausztráliában kedden természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították Új-Dél-Wales államot a kontinensnyi méretű ország keleti partvidékén.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Egy új tanulmány megerősítette, hogy az elektromos hajtás a legjobb választás a dízelüzemű járművek helyettesítésére. A váltás csökkentené a légszennyezést okozó károsanyag-kibocsátást, amivel az EU országai évente több mint 9 milliárd eurónyi egészségügyi kiadást spórolnak meg.
A megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg.
Az MVM Csoport növeli a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólióját: megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. egy 28,8 megawatt beépített teljesítményű fotovoltaikus kiserőművet - napelemparkot - épít Debrecenben - jelentették be a város és a cég vezetői csütörtökön, miután a helyi repülőtér melletti déli ipari övezetben elhelyezték a beruházás alapkövét.
Kiadta a K&H a fenntarthatósági indexét, a mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell ezzel a területtel, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. A számok magukért beszélnek: van még hova fejlődnie az üzleti szférának.
A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter az Inforádió Aréna című műsorában szerdán. Beszélt a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-meghosszabbításáról is.
Értesüléseink szerint egy ma még csak tervezet formájában létező új szabályozás szerint a jövőben csak abban az esetben csatlakozhatnának a háztartási méretkategóriánál nagyobb új naperőművek a hazai villamosenergia-hálózathoz, ha az egyéb feltételeken túl egy, a kapacitásuk 30 százalékának megfelelő teljesítményű, nem időjárásfüggő szabályozási kapacitást is létesítenek. Ez a kötelezettség a szándékok szerint állítólag az egyedi eljárás keretében korábban benyújtott igényekre is vonatkozna.